Fizikai kérdés a következő is. Legalábbis azt hiszem.
Az űrben repülök egy henger alakú rakétával. Mi történik, megforgatom a repülés irányának tengelye körül. Hat-e rá a centrifugális erő? A szabadon lévő tárgyak felkenődnek-e a repülő belső falára a súlytalanság állapotában?
hmmm. Van-e köze ennek egyáltalán a súlytalanságnak?
Fizika, azon belül is dinamika a mai tudományos kérdés.
Van egy 10 m magas rámpa. Két oldalán különböző meredekségű lejtővel. Az egyik oldalon mondjuk 45 fokos, a másikon pedig 15 fokos. természetesen így a 15 fokos lényegesen hosszabb.
Leengedek mindkettőn egy vasgolyót. A kérdés: amikor mindkettő leér a 0 szintre, onnantól melyik gurul hosszabban?
Megint áram.
Valahogy vonz ez a téma. Pedig építő vonalon mozgok.
A kérdés. Halmazállapot változás milyen összefüggésben van a vezetőképességgel.
A víz, főleg ha nem desztvíz elég jó vezető. Akkor a jég is?
Vagy a réz. Szilárd halmazállapotban jó vezető. És folyékonyan?
Biztos a hőmérsékletnek is van szerepe. Ezt tudjuk a szupravezetőkről. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál kisebb az ellenállás.
A víz légköri hőmérsékleten folyékony a fémek pedig ezer fok környékén. tehát ebből az összefüggésből a folyékony fém rosszabb vezető mint a szilárd.
Ebből kiindulva a víznél akkor hogy is van. A jégnek is vezetnie kell az áramot. A szupravezetés miatt jobban kellene, hogy vezesse, mert a hőmérséklet csökkenése miatt az ellenállás csökken.
Akkor sem fogom kiguglizni.
Rövid tömör és egyszerű lesz a centenáriumi kérdésem.
De előtte taglalom az újrakezdést. Na jó csak tartalomjegyzék szerűen.
Elhallgatás
1. érdeklődés teljes elvesztése (lehet már mindent tudok)
2. gyerek
3. más hobbyk sokasága
4. válság
5. na meg mindenféle más
Újrakezdés
1. inspiratív környezet (Dani)
2. új suli
De akkor a kérdés. Ami legyen most kettő. Téma a hőtágulás. Egy 10 cm átmérőjű 1 m hosszú acélrúd hosszirányú hőtágulása megegyezik egy ugyanilyen rúdéval, aminek az átmérője csak 1 cm?
Második is hőtágulás, de ez picit érdekesebb. Egy acél lemezbe fúrt lyuk átmérője hő közlésére nő vagy csökken?
Tudtam, hogy három lesz belőle. Mikortól számít valami lyuknak. Tehát a második kérdésre adott válasz arra az esetre is igaz, ha egy 1 m2 es lemezben egy 10 mm es lyukra gondolok és arra is ha csak az anyagnak 5 cm-es husa van? Vagy már csak gyűrű?
Persze kerestem a választ rá. A wikipedia válasza nem logikus a második kérdésre. Az elsőt leegyszerűsíti, a harmadik inkább filozófikus.
Ha egy üzlet beindul. eszembe jutott a negyedik kérdés is. Vannak hőre lágyuló műanyagok és hőre keményedő. Van-e olyan anyag aminek a térfogata hő közlésre csökken. (nem az elégésre gondolok)?
na jó, lehet eljött az ideje a folytatásnak.
az utóbbi idők hallgatása: aki ismer tudja, miért volt, aki nem, annak meg titok. viszont most újra próbálkozom. a feltételeim kicsit változtak. nem fog menni a korábbi sűrűség (pedig az se volt nagy szám). a rendszertelenségre fogom fektetni a hangsúlyt, remélhetőleg eltűnések nélkül.
kezdem az elején. ezer éve nem léptem ide be, és erre mi fogad? reklám felajánlás. hát most erre mit lehet mondani. inkább semmit. talán magamnak írom, talán az ismerőseimnek, talán unatkozom, talán hülyülök.
a jubileumi jelentkezés előtt egy agyament kérdésem van. ciki-nem ciki, nem tudom a választ, de miután feltettem a kérdést utánanézek. szóval mondja már meg valaki, hogy mi is az a bors? kicsit hasonlít a lencsés, sárgaborsós kérdéshez. mindegy. tehát mi is az a bors? tudom egy növény. de a nöcénynek milye? a termése, a termésének a magja? mi is ez? hol terem? hogy néz ki? segítsetek, nézzetek hülyének, nézzetek magatokba, és gondolkodjatok. mit örlünk a levesbe?
2008. 03. 20
Egy hülye kérdés. Igazából tudom a választ rá, de elgondolkodtató.
Melyiknek nagyobb a felhajtóereje. Egy fémpalack levegőnek, aminek légköri nyomása van, egy fémpalack levegőnek, aminek túlnyomása van, egy fémpalacknak, amiben vákuum van, vagy egy fémpalack nitrogénnek, aminek légköri nyomása van.
Hogy érthető legyen a kérdés, melyiket nehezebb lenyomni a víz alá a fentiek közül. Lehet, hogy tökmindegy, csak a térfogat számít? Nem mert egy palackot, amiben víz van a legkönnyebb. Akkor mi is a megoldás?
2008. 01. 22
Idei első.
Miért hívják anyósülésnek az anyósülést? Egy tippem van, de nem hiszem, hogy ez a helyes válasz. Szerintem azért hívják így mert az aki általában ott ül, az beleszól a vezetésbe. Tehát olyan mint az anyós. Beleszól mindenbe. De ha nem, segítsetek.
Közlekedési rész.
A buszsávban ki közlekedhet? Na jó, most nem a lesötétített fekete BMW-re gondolok. Egy turistabusz, vagy egy városnéző busz mehet rajta? És ez több kérdést vet fel. Mert ha ezek mehetnek, akkor mehet a kis tranzit is, ami busznak van vizsgáztatva nem?
2007. 12. 11
Egy hónapos szünetet szakítok meg. Nincs értelme magyarázkodni, kifulladtam. Sok minden történt, de erre nincs magyarázat. Nem fogadkozom, nem ígérgetek.
Ennek örömére, felteszek egy számomra nem megmagyarázható kérdést. Ki találta ki a papírlapok méreteit? És miért ilyen lett, amilyen? Kezdjük a legismertebbel, hogy értsétek mire gondolok. Az A4 méretű lap 210 mm x 297 mm. Hogy is van ez? Ki találta ezt ki? Erre kell lennie magyarázatnak. Épeszű embernek ilyen nem jut eszébe ok nélkül. De higgyétek el a többi is ilyen érthetetlen szám. Lehetett volna 200 x 300 is nem?
Gondoltam az aranymetszésre. De akkor az első szám, vagyis a rövidebb oldalnak kellene egésznek lennie. Mondjuk ez nem cáfolat, de én úgy csináltam volna. Vagy lehet valami régi mértékegység is. Vagy lehet ez az angolszász mértékegységből eredne? Ki tudja?
2007. 11. 12
Sajnos kicsit későn jelentkezem, de egyéb irányú elfoglaltságaim miatt megértést kérek.
Minap ing vásárlásra adtam a fejem, ami keserves gondolatra ébresztett. Kíváncsi lennék, hogy ki és mennyi pénzért gombolgatja be az eladni kívánt ingeket, mielőtt berakják a zacskóba. Hát nem, tartozik a legjobb melók közé. Nem irigylem. Szerintem a gyerekmunka itt kezdődik. Ja és az inghez adnak, pici nylon zacskóba csomagolt két pótgombot. Ezeket a munkákat tuti nem gépek csinálják. És egész nap ezt csinálni, az nem semmi. És hogy futhat az emberke neki a következő napnak? De gondolom, mindenki tud hasonló álom melót.
Egy cimborám esténként gyógyszeres dobozokat hajtogatott darabját nyolc forintért. Reggel vitte ládákba a gyárba és hozta a lapra kivágott hajtogatni valót. Már csak Örkény hiányzik.
Én meg voltam lapbehúzó. Az se semmi. Éjszakás műszakban este nyolctól reggel hatig egy heti újságba kellett beletenni az ingyenes mellékletét a nyomdában. Na az se semmi. Bagózni nem lehetett, mert papírgyár, beszélgetni nem lehetett, mert a nyomdagépek iszonyú hangosak, és fülvédőben kellett dolgozni. Ja és darabja volt 50 fillér. De a legjobb, hogy mindezt minden ujjadon gumiujjban, mert a papír szétvágja a kezed.
2007. .10. 28
Ma láttam a TV-ben az Utolsó szamuráj című filmet. Azt vettem a filmben észre, hogy a japánok fel-le lovagoltak benne. Ekkor jutott eszembe, hogy volt –e egyáltalán ló japánban? (a film 1876-ban játszódik) Őshonos állat lett volna? A kérdés igazából az, hogy az ilyen nagyobb testű emlős állatok, elterjedtek az egész Földön? Azt tudom, hogy az Őskontinensből Ausztrália előbb szakadt ki, mint mielőtt az emlősök kifejlődtek volna. Ezért is az erszényesek a „legfejlettebb” állatok ott. De a többi kontinenssel, szigettel mi a helyzet. Behajózták őket, és elterjesztették? Vagy a bering szoroson keresztül átvándoroltak télen, amikor be volt fagyva? Tud erre valaki jó magyarázatot?
2007. 10. 24
Az egyszerű kérdés a jó kérdés.
Mi alapján számozták be a kerületeket? Időrendbe? Nem hiszem, területi elhelyezkedés? Talán. Az első kerület érthető, a második már kevésbé. És innentől bukik a dolog. Körkörösnek tűnik, de mi volt a Pest Buda egyesítése előtt? Voltak egyáltalán kerületek? Azt tudom, hogy mondjuk Nagytétény, meg Újpest külön településnek számított.
Ha körkörös, rendben van a kilencedikig. A tizedik egy kitérő, a tizenegy-tizenkettő megint beleillik, a tizenháromhoz nagyot ugrunk, és utána megint jó az elmélet. Mondjuk a 18 19, megint kérdés.
Szóval hogy is van ez?
2007. 10. 19
Nem annyira érdekes kérdés, de elgondolkodtató. Az autógyártók mi alapján helyezik el a tanksapka helyét a kocsikon. Az, hogy fele arányba van jobb és fele arányban baloldali, mindenkinek jó a benzinkúton. Talán ezért van így, hogy könnyebben lehessen tankolni? Vagyis hogy többen tudjanak egyszerre tankolni?
Egyszer olvastam, valahol, hogy az a jó, ha a menetirány szerinti jobb oldalon van, mert ha menet közben az útszélén kifogy, és önteni akarok bele kannából, akkor nem annyira veszélyes. (nem lógok be a sávba, ha nem tudok lehúzódni rendesen.) Ezt igazából az tudja értékelni, aki cserélte már ki a bal első kerekét az M0-áson. (Nekem speciel sikerült. Padka fél méter, mellette árok, leállósáv nincs. A kamionok, két centire mentek el a fülem mellett, még úgyis, hogy a háromszöget jó messze ki is tettem.) De nem hiszem, hogy ez szempont lenne, mert tényleg fele-fele arányban vannak. Meg gondoljunk csak bele, hányszor tankoltunk az utóbbi időben kannából a kocsiba az útszélén?
Lehet az is érdekes, hogy az azonos gyártóknál azonos oldalon van, típustól függetlenül? Nem tudom, de lehet, azt mondták Németországban, hogy az Opeleknél legyen a jobb oldalt, a Volkswageneknél pedig a bal? De ki mondta, ezt? Megegyeztek volna? Á, ez sem valószínű. Akkor mi a válasz?
2007. 10. 15
Lakásépítő piacon dolgozom, de mégsem tudom a választ az alábbi kérdésre. Jobban belegondolva, nem is csak a lakásépítésre vonatkozik a dolog. Bármilyen termék vásárlása esetén érdekes lehet. Szóval, ha veszek egy terméket, legyen most ez egy lakás, arra az eladónak törvényi kötelezettsége 3 év garanciát vállalni. De sajnos a mai magyar lakásépítő piac szokásához híven a házakat, lakásokat projektcégek építik. Kifejezetten egy projekt megépítésére hozzák őket létre. Ő köti meg szerződést a generálkivitelezővel, a tervezővel, a lakóval. Ő veszi meg a telket, ő fizeti a közműfejlesztéseket, az illetékeket, és ő is értékesíti. Amint a lakások elkelnek, a használatbavételi engedély jogerőre emelkedik, ezeket a cégeket megszűntetik. Vagy becsődöltetik, vagy eladják, vagy beszüntetik a tevékenységüket. Addig nem is lenne baj, amíg nem lennének kötelezettségeik. Ilyen ebben az esetben, a garanciális kötelezettségük. Ki viseli ebben az esetben a 3 év alatt felmerülő jogos lakói követeléseket? Senki. A lakók szerintem ebben a helyzetben szépen vesztesek maradnak. Míg a befektetők, kezdik ugyanazt elölről. Mondhatni lelépnek a pénzzel.
Nem tudom, hogy van-e valamilyen törvény arra, hogyha valaki becsődöltet egy céget, ami kötelezettséget hagy maga után, lehet az az állam felé, vagy más vállalkozók felé, vagy az alkalmazottai felé, ne agy isten ebben az esetben a lakók felé, akkor alakíthat-e utána egy másikat? Én biztos nem engedném vagy öt évig.
Vagy a másik eset. Megszűnhet-e egy cég, ha a fenti dolgokkal még nem számolt el? Biztos nem engedném. Hogy van az, hogy ezt meg lehet csinálni? Vagy van ilyen törvény, csak kijátsszák? De nem csak a lakásról van persze szó. Lehet az szőnyeg, vagy vasvilla is. Egy éve tetettem váltózárat a kocsinkba. Egy olyan céggel csináltattam, amelyik 10 év garanciát vállalt rá. Tök jó vevőcsalogató reklám, de ha belegondolunk, ki tart ma meg egy kocsit tíz évig? A következő tulaj, úgyse viszi majd vissza. Ja persze, nem beszélve arról, hogy a cég ami beszerelte, kb 3 év múlva, már úgyis más néven fog futni.
Vissza az építőiparra. Nézzünk egy másik esetet. Az építtető kiadja generálkivitelezőnek a munkát, és a garanciális javítási munkákat engedményezi, neki. Úgyis ő fogja csinálni, még akkor is ha szerződéses viszonyban nincsenek is egymással. Mi történik, ha a generálkivitelező megy csődbe. A garanciális munkák javítására, az építtetők visszatartásokat eszközölnek. Ez általában a vállalkozási összeg 5 százaléka. Ha a generálkivitelező csődbe megy, akkor ebből az összegből javítják a hibákat. Itt tehát megvan a védelem. De hogy lehet az, hogy a fontosabb esetben, vagyis a fentiben, nincs biztosítva az ember, hogy nem csapják be őt. Az utazási irodáknak például el kell különíteni egy bizonyos összeget, az utasaik biztonsága érdekében. Nem lehetne ilyet máshol is csinálni?
2007. 10. 09
Reggelente a hatos úton jövök dolgozni. Van egy csávó, akit mindig látok. Egy időben indulhatunk, mert rendszeresen látom. Piros Ford Escortja van. A hatos bevezetőnél az OMV kútnál van egy lámpás kereszteződés, ahol az idióták a jobbra kanyarodó sávban megelőzik a sort, és nem kanyarodnak jobbra, hanem mivel nem áll senki általában annál a lámpánál, keresztülmennek a sávokon, és a szintén lámpanélküli jobbra kanyarodó sávban megelőznek. Nap mint nap megcsinálja, és nap mint nap a következő lámpánál ugyanúgy egymás mellett állunk, mint előtte. Gondolom, csak addig fogja csinálni, míg balesetet csinál.
2007. 09. 29.
Azon gondolkodtam, hogy az emberek, miért nem esznek ragadozó állatot. Nem jó a kérdés. Talán inkább azt mondanám, hogy a ragadozók növényevők. Biztos sok helyen bukik a gondolat, de azért nagy összességében van benne valami. Nézzük csak, először az embert. Ragadozó madarakat nem eszünk. Ragadozó emlősöket sem, na jó a süllő az egyik legfinomabb hús. De nagy tömegben itt is a pontyfélék a nyerők.
Vegyük a többi nagy csúcsragadozót. A sas nem eszük héját, de kis rókát sem, a róka nem eszik macskát, vagy ragadozó madarat. A medve sem ette meg szerintem a farkast, és az oroszlánok se hiénákkal táplálkoznak. A halak itt is kivételek, mert a csukák kannibálok. Vagy inkább a kannibalizmust ne vegyük ide, mert talán az sok élőlénynél jelen van. Tehát mitől is van ez? Nem finom húsa, vagy nem tudják elkapni egymást, vagy veszélyes lenne, mert jól fel vannak fegyverkezve? Valószínűleg mindhárom. De gondolom a húsa se lehet valami finom.
2007. 09. 17
Biztos hülyeséget kérdezek, amiért már most elnézést kérek. Sőt szégyellem is magam, de nem tudom hogy mi a válasz.
Tehát mindenki ismeri az időzónákat. Greenwich-ből indulva ez egyik irányba +1 órát ugrik az időzóna, a másik irányba -1 órát. A legnagyobb eltérés a 24 órás napból adódóan egy irányban 12 óra lehet. A 180. szélességi körnél, vagyis a Greenwichtől számítva a Föld túloldalán van a választóvonal a + 12 és -12 között. De mi van, ha ott egy gyors hajóval áthaladok? Ugrik egy napot a dátum? Vagy marad minden az időzónák szerint?
Nem jó a kérdés. Ha Londonból elindulok pont szilveszter éjfélkor ha az egyik irányból közelítem meg, akkor ott elsején dél van, ha a másik, akkor ott még csak 31. –e dél. És ha ott áthaladok, akkor ugrik egyet a dátum?
2007. 09. 11
Habár nem szeretek politikáról írni, de nem tudom türtőztetni magam. Egy rádióban elhangzott riport inspirált meg.
Azt nem értem, hogy az emberek hogyan tudnak pártok mögé felsorakozni, és azt fújni, amit ők mondanak. Biztos bennem van a hiba, de tényleg nem értem. Talán ezt emberi butaságnak gondolom. Az egyik nekem csak jót csinálhat, a másik meg csak rosszat? Ez hülyeség. Biztos mindegyiknek van jó és rossz oldala. De most már annyira kettészakadt itt minden, hogy bármit mond az egyik, az biztos rossz a másik szimpatizánsának, és persze fordítva.
És akkor mondom, hogy mi ihletett meg. Tegnap hallgattam a rádiót, ahol egy BKV-nál dolgozó emberkével készítettek riportot. Ő olyan dologra hívta fel a figyelmemet, ami pontosan jellemzi a mai magyar gondolkodási módot. A BKV készített egy felmérést, hogy kinek, hogy tetszenek a Combino villamosok. Mi befolyásolja az emberek véleményét? Mitől is függ az, hogy az embereknek, hogy tetszik az új villamos? És tudjátok, mit állapítottak meg? Pontosan attól függ, hogy ki melyik pártra szavazott. Vagyis a Fideszre szavazóknak nem tetszik, az MSZP-re szavazóknak meg tetszik. Ez van. Sajnálom. Idáig jutottunk. Magunkban kell keresni a hibát. Sajnos ez sokunknak, és nekem is magától értetődő volt, csak nem fogalmaztam meg. És nem raktam így össze a dolgokat.
Mondok még hasonló eseteket. Ezek semmilyen felmérésen nem alapulnak, csak az én véleményem. Kezdjük a Nemzeti Színházzal. Igaz, itt kell egy kis elvonatkoztatás. Ne firtassuk most hogy, hogy néz ki. Egy biztos, a baloldali szavazóknak akkor se tetszene, ha a világ legszebb, legjobb, legmodernebb, legolcsóbb épülete épült volna fel.
Ugyanezt az okfejtést elismételhetném a Kormányzati negyedre is, csak fordítva.
És még egy. Igaz ez már régi történet, de korábban nem akartam politizálni. Tavaly kitalálták a kedvenc politikusaink, hogy csökkenteni kellene a Parlament létszámát. Igen ám, de ehhez, ha jól tudom két-harmados többség kellene (de az is lehet, hogy több). Mindkét párt kidolgozott valami tervet, de végül csak az MSZP-ére lehetett szavazni. A jelenlegi 386 képviselő helyett azt dolgozták ki, hogy legyen első körben 280, majd később csökkentik azt is. Mi történt a szavazáson? Biztos nem találjátok ki. A Fidesz azt mondta, hogy márpedig ezek hülyék, és nem 280-ra kellene csökkenteni, hanem 200-ra. Mi lett a vége? Nem szavazták meg. És marad minden a régiben. A 280 helyett 386. Ez van. Persze, kár ezen idegelnie magát az embernek, mert nyílván ez szépen meg volt játszva. Hülyék lennének, a saját kenyerükből vágni egy nagyot. Végül is nekik is élni kell valamiből. Ők is csak emberek.
Elég volt. Nem írok többet ilyenekről. Nem érdemlik meg. Ja még egy dolgot ki kellene deríteni. Mi van akkor, ha a szavazásokkor, csak a választásra jogosultak 5 százaléka menne el tüntetőleg? Hányadik fordulóban jönnének rá, hogy elég volt belőlük? De a demagógiából is elég, inkább a fizika, művészetek, vagy valami hasonló.
2007. 09. 08
Egy alap fizikai kérdésen töröm a fejem. De nem tudom a választ. És nem is tudom megkeresni sem. Túl sok az érv mindkét irányba.
Gyerekkoromba kezdődött a kérdés megfogalmazása, de mára ért meg bennem, hogy jobban körbe járjam.
Tehát. Anyám ha indultunk valahova mindig kinézett az ablakon, megnézte a hőmérőt, és azt mondta 10 fokot mutat a hőmérő, akkor lent maximum 7 van, úgyhogy öltözzek fel jól. De nem értettem, hogy miért van lent hidegebb, mint a harmadik emeleten. Ha jók a tanulmányaim, akkor a meleg levegő felfelé száll. Tehát a harmadikon melegebbnek kell, lennie, mint a talaj közelében. Na igen, de ez sem igaz, mert emlékszem, amikor repül az ember, a pilóta mindig bemondja, hogy milyen magasan repülünk, mennyivel, és hogy kint hány fok van. -40 körül szokta mondani. Tehát, ez se igaz. Ahogy távolodunk, a Földtől úgy lesz egyre hidegebb. Persze, ezért is van hóhatár. A meleget, a Föld belseje, és a napfény által felmelegített földtömeg sugározza vissza. A nap nem, vagy csak alig melegíti a levegőt. De akkor most mi is a jó válasz. Hol van melegebb? A harmadikon 10 méter magasan, vagy a földön? Ja és hogy bonyolítsam a helyzetet, akkor még nem beszéltünk a talaj menti fagyokról.
2007. 09. 01
Azon gondolkodtam, hogy mi lesz, ha beüt a krach. Elfogy a kőolaj, és a sejkek sem adják elő a vízzel hajtott autók tervrajzát. Milyen korlátozást fognak hozni?
Jó, nézzük még azt az állapotot, amikor csak vészesen fogy, és ha még van is belőle, tudjuk, hogy a jelenlegi ütemben 10 évig elég. Lépjünk túl azon, hogy amerika elfoglalja az összes olyan országot, ahol még maradt. Ugyanúgy kapja mindenki, ahogy eddig, és az országok osztják be a maradékot.
Mit mondanának a döntéshozók? Vagy inkább nézzük, ki milyen döntéseket hozna? Mit tiltanánk be? Nézzük csak, mit üzemeltetünk kőolajjal és földgázzal? A legkézenfekvőbb a közlekedés. Mit kezdjünk vele? Én a repülést tiltanám be elsőként. Mint tudjuk, a repülés a leg környezetszennyezőbb az utazások közül. 30 tonna kerozint éget el 100 ember 3.000 km alatt (kb 26.000 liter). Utána, gondolom betiltanám az 1.500 cm3 feletti autókat. Vagy inkább legyen egy olyan, hogy a szállítható személyenként maximálisan 300 cm3 lehet az autók lökettérfogata. És ez érvényes lehet a kisbuszokra, buszokra is. Persze emellé kell még egy lóerő szabályozás is, mert akkor jönnek a turbós kocsik, amik az 1,4 motorból csinálnak 200 lóerőt és fogyasztanak 18 litert százon. Ok, evvel megvolnánk. De még mindig nagyon fogy az a fránya. Mi a következő lépés? Az autók beszüntetése. Régen is éltek így emberek. A tömegközlekedést korszerűsítjük, felfejlesztjük, és a kocsikat betiltjuk. Választást biztos nem nyernék. De mit lehetne mást csinálni? Közlekedéssel megvolnánk. Nézzük a többit. A leggázosabb szó szerint a gáz. Gázfűtés. Mit lehetne ez ellen csinálni? A lakások szerintem 5/3-a gázfűtéses. Ki lehet ezt egyáltalán védeni? Nem költözhet mindenki délre, ahol nem kell télen fűteni. Ha fával tüzelünk, akkor gyorsan elfogyna 6 milliárd ember fenntartásához az őserdők nagy része. Itt a geotermikus energia jöhet szóba, de sajnos a mostani technológia gyerek cipőben jár. Addig marad az atom, szél, nap, vízenergiával termelt árammal való fűtés. Mi lenne, ha kicsi atomerőműveket építenénk? Kerületenként egyet, és az készítené távfűtéshez a melegvizet. Biztos nem leszek a zöldek kedvence, de nem sok jobbat tud még a tudomány. Sajnos nem fogom feltalálni a spanyolviaszt. Egy szerencse van azért. A földgázkészletek sokkal nagyobbak, mint a kőolaj. Így talán több idő van a módszerek kifejlesztésére.
Menjünk tovább. Mire használunk még kőolajat? Hát a legnagyobb szívfájdalom, gondolom, nem csak nekem, az áram előállítására. Nézzük. Ezen, hogy lehet radikálisan csökkenteni? Pár példa. A közvilágítás megszüntetése éjjel 12 és 5 óra között. Ezzel nem sok választót vesztenék, és mégis el lehet érni némi csökkentést. És még? Sajnos innen már csak a háborúban megszokott rendszer ugrik be. Havonta minden személy csak egy bizonyos mennyiségű kW-ot kap. Innen már csak egy lépés a jegyrendszer. Nem jó. Mit csináljunk akkor? Tiltsuk be a klímát, a mosogatógépet, a mosógépet, és a hajszárítót? Nyílván ez sem jó. De lehetne csak energiatakarékos izzókat megkövetelni, és lehetne rábírni az embereket, hogy kapcsolja már le azt a villanyt amit nem is használunk.
A legjobbnak az tűnik, amit a hangyák csinálnak. A nyári termést felhalmozzák télire. Így megoldódott a téli energiaszükségletük. Mi lenne, ha a nyáron szerzett energiát, valahogy el tudnánk tárolni télire? Akadémikus a kérdés, de nyaranta annyi felesleg van napsütésből, hogy jó lenne abból valahogy félretenni valamennyit a szűkösebb időkre? Könnyen felmelegedő és lassan kihűlő anyagot kellene kitalálni, de sajnos ez még Verne Gyulának sem ment. Így marad, amire mindenki gondol. Szépen elfogy a fekete kincs, amerika lekaszabolja azokat, akiknek tovább marad, mint nekik. Ezt gyorsan felélik, majd a következő télen szépen megfagy a népesség fele. És innentől jöhet a megújulás. Talán annyi embert el fog tudni tartani a Föld.
2007. 08. 25
Idén két meghívásunk volt a tűzijátékra. Mindkettő céges buli volt. Épületek tetejéről lehetett nézni a cirkuszt (kenyeret és cirkuszt a népnek). Az egyik a lánchíd utcai szálloda tetejéről lett volna, a másik a Corvinus egyetemen volt. Nem vagyunk nagy tűzijátékra járók, de gondoltuk ezt a lánchidast kár lenne kihagyni. Még a vihar sem szegte kedvünket. Terv szerint páholyból a legtutibb helyről nézzük majd. El is indultunk időben Nagytétényből, 7 kor. Gondoltuk, hogy szépen elmegyünk kocsival a Körtérig, és onnan majd BKV- val a szállóhoz. Minden rendben is lett volna addig, amíg meg nem próbáltunk felszállni a villamosra. Sikerült a szervezőknek egy olyan menetrendet csinálni, miszerint dél-Budáról érkezők nem tudtak túljutni a Gellért téren. Nem járt a 86-os busz, nem jártak a villamosok. Gondoltuk nem adjuk fel. Hívunk egy taxit. A taxi társaságok diszpécserei is elküldtek. Lezárták a környéket, nem lehet eljutni sehogy odáig. Feladtuk. És elmentünk a Petőfi hídhoz közeli Másik épületre, de azért elgondolkodtató, hogy csinálnak egy rendezvényt, amit nem lehet megközelíteni.
És akkor a kérdés. Igaz egész más ügyben. Tudtok nekem 3 olyan dolgot felsorolni, ami magyar fejlesztés, magyar gyártás, magyar tulajdonú, sikeres tárgy, gép, eszköz? Akármi lehet, TV – től a csemperagasztóig, ceruzától a ruhákig. Döbbenetes. És azt hallom minden honnan, hogy a magyar egy nagyon jó képességű, feltaláló, okos nemzet. Így van ez még?
2007. 08. 19
Nem lényeges, de érdekes. Így nevezném a kérést, amire nem tudom a választ. Úgy döntöttem, nem cifrázom.
Tehát, hogy van az, hogyha behozok a lakásba egy fürt szőlőt, vagy egy barackot akkor fél óra múlva 50 muslinca lesz rajta, meg a konyhába mindenhol. Honnan jönnek ezek elő. Az ablakon nem, mert az zárva volt, a gyümölcsöt megmostam, mielőtt hazahoztam. Vagy a konyhában figyeltek lesben állva, míg jön valami kaja? Vagy akkor kelnek ki? Egyiket sem érzem lehetségesnek. De akkor?
2007. 08. 14
Ha én biztosítónál dolgoznék, biztos megcsináltatnám a Prielle - Budafoki út kereszteződését. Szólnék a többi biztosítónak, hogy a piaci részesedések arányában dobjuk össze a pénzt, az átalakításra, hogy ne legyen balesetveszélyes. Amennyit ott biztosításra költöttek, már simán megtérült volna. Ha távlatokban nézzük, akkor érdeke a biztosítónak az ilyen kereszteződések megszüntetése. Minél kevesebb baleset annál több marad a zsebükben. A lakosság meg egyszerűen odalenne értük.
Ezen kívül van még egy nagy előnye a biztosítóknak. Egy olyan nyilvántartásuk van, amivel nagyon sokat lehetne segíteni a közlekedésnek. De egy dologban biztos vagyok, ezt soha senki nem figyeli. Pedig az állam helyében hoznék egy olyan rendeletet, hogy ezt az információt köteles az erre létrehozott csapattal megosztani. Gondoljatok csak bele. Benne van az összes baleset, összes résztvevővel, hibással, vétlennel, leírással. Gondolom a rendőrségnek is van valamiféle listája, de szerintem semmire nem használják. És még valami, sok olyan baleset is van, amihez nem hívnak rendőröket. Szóval kész haszon lenne, mert ezt már korábban is írtam, szerintem semmiféle kapcsolat sincs a közlekedésfelügyeletek és a rendőrség, statisztikai hivatal között. Vagy ha van, akkor az nem működik.
2007. 08. 10
A munkahelyemen különböztem össze a kollégáimmal az alábbi kérdésekben. Ez azért jó téma igazából, mert mindenkinek van valamilyen tapasztalata benne, hallott róla, mesélték, vagy valami egyéb módon tud valamit regélni róla.
Több példát hozok fel, mert mindet tanulságosnak érzem.
Első. Mész egy kétszer kétsávos úton, középen dupla záróvonal. Előtted egy autó hirtelen megakar fordulni, és te hátulról telibe vered. Ki a hibás? Ki fizeti ki az autódban keletkezett kárt? Te, mert nem tartottad be a követési távolságot? A pimpi, mert az ő szabálytalansága idézte elő a balesetet?
Második. Mész este egy faluban. Géza bácsi előtted biciklizik hazafele a krimóból, kissé ittasan. Te indexelsz, kikerülnéd jó szélesen, de ő eléd esik, és elütöd. Kérdés ugyanaz, mint fent. Lehet tetézni ugyanezt, éjjel volt és kivilágítatlan, mellény nélkül, meg miegyéb.
Harmadik. Mész a körúton, lelép egy csóka a járdáról, te ötvennel mész, veled minden rendben, mégsem tudsz megállni. Kész a baleset. Ki a hibás?
Negyedik. Ötvennel haladsz egy két x két sávos úton. Te a belső sávban mész. A kereszteződésnél egy kamion lassít, de te nem is gondolod, hogy azért mert kienged egy kocsit, amelyik keresztben át akar menni. Telibe vered. Ki a hibás?
Ötödik. Egy főútvonalon előzöl. Az út egy x egy sávos (a szembejövőben előzöl). Egy kereszteződésben, amikor te még a másik sávban vagy a túloldalról egy kocsi egy alsóbb rendű útról abba a sávba akar jobbra kanyarodni kisívben, amelyikben épp előzöl. Ő csak balra néz, mivel kisívben jobbra akar menni (egyébként mindenki így teszi rutinból). Nem vesz téged észre, és kész a baleset. Ki a hibás?
2007. 08. 05
Messziről indítom a mondanivalómat, de kell egy kis előjáték, hogy érthető legyen a gondolatmenet.
Az állatvilág folyamatosan fejlődik. Az állatok a környezetükhöz képest változnak. Az ember felegyenesedett, a delfin visszament a tengerbe, a kígyónak eltűntek a lábai, a vírusok ellenállóak lesznek az oltásnak, az ember szőrzete visszafejlődött. Egyszóval minden élőlény folyamatosan változik a környezetéhez, a megélhetéshez, a jobb táplálékszerzéshez, a faj fenntartásához. Most is folyamatosan változunk, csak a folyamat lassan alakul. 30 év az emberöltő. Ennyi idő kell, hogy a génjeinket továbbadjuk, ezért ez a fejlődés lassú.
A kérdés az, hogy merre fog „fejlődni” az ember? Mi felé haladunk? Választ gondolom akkor kapunk, ha visszafelé nézünk, és az elmúlt 10.000 év leleteit vesszük alapul. Mik is ezek? A gerinc kiegyenesedett, a szőrzet eltűnt, az agy megnőtt, a magasság 20 % - al nőtt, a lábujjaink elcsökevényesedtek, összességében gyengébbek lettünk, mert nem használjuk ki a testi erőnket a táplálékszerzéshez. Ha ezeket tovább folytatódnak, akkor megkapjuk a TV- ben látható űrlényeket. Nagy fej, csupasz bőr, nagy szem, csökevényes végtagok. Ja és jó pár év évszázad múlva, nem lesz hajunk sem. A hideg és a meleg ellen úgyis a sapka véd. Arra a sorsra jut mint a szőrünk. Nem lesz körmünk. Miért is lenne? A pattanásnyomáson kívül úgyse használjuk. Gondolom ez lesz a menet. Szar belátni, de a lábunkkal régen kapaszkodtunk és a szőrünk pedig védte a testünket. (az állatokat, annyira nem is bántja még az UV, mint az embereket.)
És akkor most arról írok, ami miatt az egész az eszembe jutott. Lehet, hogy nem igaz, de akkor cáfolatot kérek. Miért van az embernek tejfoga? Az átlagéletkorunk 10.000 éve 30 év volt. Ennyire volt programozva a test. Nem lehet, hogy azért alakult ki a tejfog, mert akkor sem bírta ki a fogunk az életkorunk végéig? 10-11 éves korunkban esnek ki. Ezzel szinte az akkori életünk feléig kitartottak. Ha az első gondolatmenetemet nézzük, akkor lehetne a következő a fejlődés iránya. Mivel az átlagéletkor 70 év lett manapság, a tejfogak csak 20 éves korban hullanának ki, vagy ami még jobb lenne, kétszer cserélődnének. Sajnos ez az ember egyik legrosszabb testrésze. Minden ember öregkorára fog nélkül marad, és 30 éves korára van vagy 5 tömött foga. Ha a genetika fejlődni képes, akkor a fogunkkal kellene kezdenie a fejlődést. Legyen erősebb, nőjön mint az egereké, mint a körmünk, cserélődjön kétszer. Mindegyikre van példa az állatvilágban. Ha egy láb el tudott tűnni a gyíkoknál, és lett belőle kígyó, akkor egy ilyen dolog is megjavulhat nem? Biztos kell jó pár éve, de van remény. Mindenestre egyet megígérhetek, én próbálok olyan örökítő anyagot továbbadni, amiben kétszer-háromszor cserélődő fogaink lesznek.
2007. 06. 30
Írtam már erről a témáról, de nem bírom szó nélkül a mai híradóban hallottakat. Elkészült az ország baleseti térképe, jelentette a híradó. A legtöbb baleset a 4-es úton történt. A sorban a következő a 6-es út következett, a harmadik a 7-es út volt, a negyedik-ötödik a 3-as az 5 –ös holtversenyben. Eddig, fél év alatt 500-an haltak meg ezeken az utakon. A rendőrséget is megszólaltatták, akik büszkén jelentették, hogy nemsokára már nem csak az M1-esen és M7-esen, hanem az összes autópályán bevezetik az automata traffipaxot, és a meglévőket is sűrítik. A fenti főutakra csak 2010 re jut. Nem tudom, hogy csak én vettem-e észre, de majdnem lefejeltem a TV-t. Jó-jó tényleg a legnagyobbat az autópályán lehet kaszálni, de ott történik arányaiban véve a legkevesebb baleset. Miért is pont avval kezdik? Most 2007 van. Évi 1000 ember hal meg ezeken az utakon. (nagyon durva, hogy évente 2200 ember hal meg közlekedési balesetben. Belegondolni is kemény, hogy mikor talál meg engem, vagy a szeretteim közül valakit egy alvó bulgár kamionos. Ez a szám itt statisztikának tűnik, pedig emberek ám.) Tehát 1000 ember hal meg évente, az 3000 2010-re. Ha nem az autópályára tennék hanem ezekre, szerintem 800-1000 ember életét biztos megmentenék. Félreértés ne essék. Oda is kell, de miért is azzal kezdik, ha nem az a legveszélyesebb. Kicsit olyan, mintha leállna a szívem a műtőasztalon, de ők inkább előbb a vakbelemet akarnák előbb rendbe tenni. Nem kéne valakinek az asztalra csapni?
Vagy mondok jobbat. Ezt is írtam, de szajkózom. Mindig azt hallja az ember, hogy nincs elég pénz, ilyen gépekre. Mennyi lehet darabja? 4 millió? Mennyi a rendőrség költségvetése? Ha húszat vesznek, akkor is ennek szerintem az ezerszerese. Nem lehetne kigazdálkodni valahogy? Jó, nem tudják. Akkor miért nem vesznek fel hitelt? Fél év alatt bejönne az ára. Amennyivel több pénz folyik be a büntetésekből, az mehet törlesztésre. Fél év alatt visszafizetnék. Nem igaz, hogy ezek ennyire dilettánsok. Kinek kellene az asztalra csapni?
