lengyelbalazs

2007. 07. 24

A munkahelyemen közelében találtam egy jó kis kajáldát, nagyon jól főznek, nagyok az adagok, csak egy baj van, nem adnak vizet az ebédhez, és egy fél literes víz 200 Ft. Sajnos én valamiért nem tudok úgy megenni még egy hamburgert sem anélkül, hogy ne igyak valamit. Nem tudom miért, de meg akarok fulladni. Biztos vannak még így rajtam kívül mások is. Szóval, ha minden nap kell vennem 200 ért még egy ásványvizet, akkor már annyira nem olcsó az étterem. Kitaláltam, hogy veszek egy karton fél literes ásványvizet az Auchanba 20 Ft-ért és elviszem magammal, akkor mindenki jól jár. Én is odajárok kajálni, és én sem fogok otthagyni egy valag pénzt. Zárójelesen megjegyzem, hogy nem értem, hogy miért adják általában ugyanannyiért a fél literes kólát, és a fél literes vizet. Kicsit átverésnek érzem minden egyes vásárláskor. Szóval vissza az Auchanhoz. Hétvégi nagybevásárlás alkalmával, megnéztem a fél lityis vizeket és tudjátok, mire jöttem rá? A másfél literes olcsóbb, mint a fél literes. Nem literre vetítve, hanem darabra. A másfeles Theodora 89, míg a fél literes 95 Forint. Gondoltam helyben hülyét kapok, hogy ennyire amatőrök Kékkúton, majd jól veszek másikat. Ühüm, ez nem egyedi szinte mindegyik palackozó így alakítja az árait (kivéve a Nestlét, itt a számok 99 / 65 a nagyobb javára). A legjobb az Auchan márkájú két litere 49-ért, és az ugyanilyen fél literes szintén 49-ért. Az az igazság hogy nekem ebből az következik, hogy a palackozandó víz értéke elenyésző, a palackozás, szállítás, kipakolás és egyéb költségek árához képest, ami elég szomorúan hangzik.

Ezzel kapcsolatosan hallottam egy új információt is. Az ásványvízkészítő cégekre vonatkozik egy törvény, mely szerint a kiteremelés helyétől számítva 500 méteren belül palackozniuk kell a vizet. Biztos nem a vakvilágba hoztak ilyen határozatot, de én nem értem, kit és mit akarnak ezzel védeni.

2007. 07. 21

Egy valamit nem értek. Ha meg akarok valamit tudni egy e-mail címről, és beírom a google-be nem talál semmit. Pedig biztosan szerepel ezer honlapon. De valamiért a legjobbnak mondott kereső nem talál semmit.

Ez valami személyiségi jog, vagy más prózai oka van? Próbáljátok ki, érdemes.

2007. 07. 17

Egy korábbi rész kommentjéről jutott eszembe a következő. A ragadós címkékről volt benne szó, amiket a gyártók az árújukra ragasztanak. Akkor arról írtam, hogy az IKEA- ban vett cuccokról képtelenség levenni. Nyílván nem csak az IKEA, hanem a legtöbb gyártó ilyen (kétnapos áztatás, aceton, kaparás). Két sztori jutott eszembe még ehhez az eszmefuttatáshoz. Tavaly letérdelt a laptopom olyan szinten, hogy a szervizbe kellett vinnem. Itt ráragasztottak egy matricát, amin a munkaszám van. Na ezt olyan jól sikerült megtenni, hogy a mai napig ott van. A fémszínűre festett tetejéről jóérzésű ember sem késsel, sem acetonnal, sem olajjal nem próbálkozik. Tehát ott maradt. Legalább bármikor előveszem, kicsit csuklani fog az illetékes.

Hasonló, de legalább ilyen idegesítő a másik is. Valamelyik multi-szuper-hipermarketben történt, hogy a bejáratnál rámszólt a biztonsági őr, hogy a nyakamban levő fényképezőt jó lenne bemutatni és megjelölni, nehogy a kijáratnál okoskodjanak. A történet vége persze megint az, hogy azóta ragad a gép.

Én nem hinném, hogy az IKEA- ban dolgozó középvezető felesége ne szidta volna a férjét és a svédeket.

2007. 07. 12

Ti biztos tudjátok, de azért leírom, mert nagyon sokszor szaladok bele ilyen esetbe. Az emberek nem tudják használni a liftet. Pedig aztán egyszerű mint a 100-as szög. De mindig belefutok valahol olyan emberekbe, akik nem ismerik azt a két bonyolult gombot. A nem ismerők között két fajta van. Az egyik mindkét gombot nyomja (le-fel), a másik, meg azt nyomja amerre a liftet akarja hívni. Ha például a lift lent van a földszinten, és ő a negyediken, akkor a felfele irányuló gombot nyomja, mert arra hívja a liftet.

Kérdezem én, nem kéne elmagyarázni az embereknek, hogy azt a gombot kell nyomni, amerre akar menni?

2007.  07. 06

Ma nem kérdezni fogok, hanem válaszolni. Sajnos megtudtam egy kérdésem válaszát. A kérdés a biztosítókról szólt. Pontosítva arról, hogy egy káreseményre, ami kétszer volt biztosítva, kétszer fizetnek-e. Sajnos nem. Törökországban orvosi ellátásra szorultam, és ennek kapcsán végigjártam a kérdést. Volt utazási biztosításom, az utazási iroda szervezésében, és volt egy a bankkártyámhoz. Az orvostól kellett számlát kérni, amit itthon a biztosítónak el kellett küldenem. És itt jön a turpisság. Az eredeti számlát kell visszaküldeni, a kötvénnyel, postán, és ők utalják a dellát. És mivel egy eredeti számlát kaptam, csak egy biztosítónak tudtam elküldeni. Jó magyar szokás szerint próbáltam egy kicsit okoskodni. Felhívtam a másik biztosítót is, hátha onnan is kapok valamit. De nem. Inkább felvilágosítottak, hogy ezt törvény tiltja. Nem lehet tárgyakat túlbiztosítani. Csak a tényleges kárt térítik meg. Miért fizessenek nekem többet, mint ami kár ért? Szóval a nőci rendesen elhajtott. De valahol igazuk is van. Főleg azért, mert így a biztosítócsalók, amúgy is nem kis számát biztos gyorsan duplájára lehetne emelni.

Egy dolog volt, amire esetleg jó lenne a dupla biztosítás. Ha ellopják a poggyászod, és az eredeti biztosító 300 ezres limitje kevés lenne akkor a fennmaradót a másik biztosító állná. De ez sem olyan egyszerű ám, mert nagy értékű tárgyakért nem fizet (elektromos kütyük, pénz, ékszer, műtárgy). Azt vidd fel a gépre. Úgy meg azért nehéz összehozni egy bőrönd ruhát. Hacsaknem be tudod bizonyítani, hogy tele volt Hugo Boss öltönyökkel. Ehhez meg persze számla kell. Úgyhogy egy biztos, csak a kiokosított biztosítási csalók fognak jól járni. Mi halandók sose.

2007.07.01

Ma a környezetvédelem a soros. Azt gondolom, hogy a társadalmi fejlettség legjobb mérőeszköze a környezetvédelem, vagyis a polgárok környezettudatos magatartása. Minél fejlettebb egy társadalom, annál jobban figyelnek a környezetükre. A legfontosabb dolog a környezetvédelem szó fogalmának tisztába tétele. Ha végig  gondolom, mi a környezetvédelem, és mi az, amivel mi halandóak hozzá tudunk járulni a Föld képének megtartásához, akkor rá kell jönnöm, hogy ezt senki nem mondta el nekem. Nem szajkózza a TV, nem tanították az iskolába, nem mondták el a szüleim. Gondolom ez azért van, mert az átkosban, ez nem volt fontos, nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel igazán. Nem ebben a szellemben nevelték, tanították őket. Ebből is adódik az szerintem, hogy egy generáció múlva, ahogy a világképünk is kitágul, sokat fog a mentalitás változni. De ehhez az is kell, hogy szajkózzák az eszközöket, amivel mi is hozzájárulhatunk ehhez.

40 évvel ezelőtt Magyarországon nem volt szemétszállítás. Nem használtak, gyártottak olyan termékeket, aminek a fele szemét. Mire gondolok? Ma bemész a közértbe, és minden termék, kidobandó csomagolásban van. (kivéve a sört, és azok közül is a sörösüveget). Biztos régen is csomagoltak valahogy, de azt mondjuk el is égették a kandallóban, cserépkályhában (persze, mert azok nem műanyagok voltak). Rendelek nap mint nap kaját. Ki is dobom a műanyagdobozát egyből. Mi 30-an vagyunk egy irodában. Egy hét alatt megtöltünk a kajás dobozokkal 2 kukát. Biztos ez olcsó, praktikus, és higiénikus, de nem kell szerintem sok, hogy ellepjen minket a szemét.

Mit tudnánk ez ellen tenni? Hát mivel a közértbe nem tudunk tejesüveggel menni, hogy ebbe kérjük a tejet, valamivel mi is biztos hozzá tudunk járulni a környezet kíméléséhez.

A legfontosabb környezetszennyezés szerintem ma a pazarlás. Azt gondolom, hogy az emberek azt hiszik, hogy csak az a környezettudatos élet, hogy nem dobja el a szemetet az utcán. Pedig ez csak az alap lenne. Az éppen olyan környezetszennyezés, hogyha nem kapcsolja le a villanyt azokban a szobákban, ahol éppen nem tartózkodik (ne felejtsük el, hogy az elektromos áram előállítása milyen hulladékot termel: atomhulladék, korom a kőolaj-földgáztüzelésű erőművekből). Vagy nézzük, a folyó víz melletti fogmosást, borotválkozást, mosogatást. Ha a szükségesnél több vizet használunk, akkor is szennyezzük a környezetet. Ahhoz, hogy az a víz kifolyjon a csapból, elő kell azt állítani, aminek minden egyes cseppjéhez kell egy csomó energia. A csövek karbantartása, a víz tisztítása, a víz felhozatala, a nyomás fokozása, szóval minden. De mondok még példát a pazarlásra. A 4 literes kocsik is pont ilyen környezetszennyezők. Sokkal többet fogyaszt, több káros anyagot ont a levegőbe. Egyébként már maga a többletfogyasztás is szennyezés. Mert ahhoz, hogy azt a benzint előállítsák, a kúthoz odaszállítsák, megintcsak kell egy csomó energia. A közlekedésben is van alternatíva. Ha összehangolnánk a közlekedésünket, azzal is óvnánk a környezetet. Amerikában van egy sáv az autópályán, ahol csak azok a kocsik mehetnek, amiben minimum négyen utaznak (a többi sávban közben iszonyú dugók vannak). Aki egyedül megy, menjen motorral, biciklivel, tömegközlekedve. Nyílván, ehhez más is kell, mert én is egyedül megyek a kocsiban. Ehhez valami nagyobb mérvű rádöbbenés kell az emberek tudatában, ami nemsokára el fog jönni. Hogy mi lesz az, azt még nem tudom, de lehet választani, a klímaváltozásból, az olaj elfogyásából, az olajért való háborúkból.

Pazarlásról még pár szó. Amire nincs szükségünk, és megvesszük mind-mind szennyezés. Erre kellene tanítani a jónépet. Ha megveszed a 15-dik cipődet, azzal is a környezetet terheled, a fentiek miatt.

Mit csinálhatnék én, ez ellen. Bojkottálhatnék a Tesco ellen, mehetnék tüntetni a Green Peacehez, de nyílván nem ez a megoldás. A megoldás az, hogy a fogyasztásból kell visszavenni. Ez jobb lesz a pénztárcánknak, és a környezetünknek egyaránt. Vegyünk üveges sört, és váltsuk szépen vissza az üveget. Egyébként ez olcsóbb is, mint a dobozos. Ha veszel egy szúnyogirtót, akkor vegyél pumpásat a gázos helyett. Ha lehet választani, két háztartási gép közül, ne feltétlenül csak az árat nézzük, a fogyasztás ugyanolyan fontos. Ha veszel egy klímát, és 10 ezerrel olcsóbb az egyik, de többet fogyaszt, nem biztos, hogy az olcsóbb a tényleg olcsóbb. És persze a környezetet is jobban szennyezi. De ez vonatkozik a hűtőre, a TV-re , a mosógépre.

Még mit is tehetnénk? Az utántöltős termékek is lehetnek jó példák. Olcsóbb és jót is teszünk vele. Minden olyan termék jó példa, ami visszaváltható csomagolású. Sajnos egyre kevesebb ilyen van, de azért meg kell próbálni. Ha a politikusok nem hoznak olyan törvényeket, amik erre ösztönzik a gyártókat, akkor is tehetünk valamit.

Itt van a szelektív hulladékgyűjtés, ez is jó példa, igaz, a legjobb az lenne ha ezekre nem lenne szükség. A pet palackot, az üvegeket vissza lehetne cserélni. De ha már ez nem működik jobb, mintha a szeméttelepre vinnénk.

A téma bonyolultabb, mint gondolnánk. De nem, hiszem, hogy nincsenek okos emberek, akik ezeket a kérdéseket tisztába tennék. Biztos jobb a visszaváltható sörösüveg? Az üveget szállítani kell az ország minden pontjáról, embereknek százainak kell vele foglalkozni, tárolni kell (ezeket a helyiségeket fűteni kell), mosni kell. Lehet ez sokkal szennyezőbb, mint csinálni egy műanyag palackot és utána a szelektív gyűjtés után, strandlabdát belőle. De hol vannak ezek az emberek, akik pontos választ tudnak ezekre a kérdésekre adni.

Amíg ezek előkerülnek, addig ne kérjünk 40 szatyrot az Auchanban a cuccaink hazavitelére. Vigyünk egy kosarat inkább.

2007. 06.28

Autós témában írnék a mai nap. A Totalcar adta az ihletet. Egy cikkükben olvastam, a franciaországi közlekedési szabályokról. Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy én is gyorshajtó vagyok, sok társammal együtt. Ami nyílván a vezetési kultúránknak köszönhető. Ha Londonban tanultam volna vezetni, biztos máshogy is vezetnék. Ez olyan „jól” hatott rám, hogy az a véleményem, hogy 50-el nem lehet közlekedni a városban. Azt a példát hoznám fel, hogy ha megyünk lefele a Velencei- tóra a 70-esen, akkor az útközben lévő falvak 40 km/h- ás tábláit képtelenség betartani. Főleg, ha előtte, 90-110-el mentünk az országúton. A cikkben azt olvastam, hogy ha Franciaországban 25-km/h-val túllépi valaki az aktuális korlátozást, akkor elkobozzák a kocsiját, és nem adják ám vissza. Ja és tele van az ország trafival. Ott komolyabban veszik az EU rendeletet, miszerint 2010-a halálos közlekedési balesetek számát le kell felezni. Az a tapasztalatom, hogy semmilyen más módon nem működik a rendcsinálás, csak vasszigorral. Ha elveszik a kocsit, akkor én sem fogok 65-el száguldozni a 40-es táblánál. Mert nem lesz más választásom. Azt vallom, hogy csak a legnagyobb szigorral lehet az embereket nevelni. Könyves Kálmán idejében mi volt, ha loptál egy csirkét, levágták a kezed, ha tehenet, kivégeztek. Vissza is szorult a bűnözés. Ma mi van? Ellopják a vasúti fénysorompót, kapnak 2 hónap felfüggesztettet. Igaz, megölhetett volna 50 embert, ha elcsapja a vonat a menetrendszerinti buszt. Vagy felszedik a soroksári úton az aknafedlapot, és eladják a MÉH-be 200 Ft-ért. Amíg nincs szankció, megteszik.

Magyarország is tud erről a rendeletről, de nem csinál semmit. Vagyis egy dolgot igen. Ez se rossz, de kevés az üdvösséghez. Építjük esztelenül a körforgalmakat. (Ez nagyon sok balesetet tompít. A halálos balesetek nagy száma az útkereszteződésekben történik, ha ilyen helyekre körforgalmat építenek, akkor max koccanásos balesetek történnek.)

A továbbiakban jön a 22-es csapdája. Nincs pénz trafipaxra, ami mellesleg többszörösére emelné a bevételét a rendőrségnek. Miért nem vesznek fel hitelt? Egy hónap alatt megtérülne. Nincs jogszabály, ami visszafogná az autósokat. Állítom nektek, ha az első nap a híradóban bemondanák, hogy ma elkoboztak 15 autót, másnap mindenki kicsit máshogy ülne be a kocsiba. Lenne egy ideig egy kis anyázás, de aztán meg lehetne szokni azt is.

És van egy elméletem is a gyorshajtás megfékezésre. (Remélem még nem írtam korábban) A mostani autókban merrefelé irányul a fejlesztés, és a biztonsági fejlődés? Ma veszel egy autót, miket lehet bele kérni? Blokkolásgátló, menetstabilizáló, 8 légzsák, erősített karosszéria, szuper tapadású gumik, nagyon jól fogó fékek, na és persze 200 lóerő, 250 km/h-ás végsebesség ezekkel szemben. Nekem van egy ötletem, hogy mivel, lehetne ezeket a sok nagyon drága biztonságtechnikai eszközt elhagyni. Nagyon olcsó kis eszköz megoldaná a gyorshajtás a vezetési kultúra problémáját. Ez pedig a 100 as szög. Ha minden autó kormányába beletennének egy 100 as szöget a vezető felé fordítva heggyel, a légzsák helyére, egyből megváltozna az emberek vezetési stílusa, és így a baleseti statisztikák is. Igaz lenne egy pár áldozat, de évente Magyarországon közlekedési balesetben 2200 ember hal meg. Ez egy közepes falu.

Nyílván a téma elméleti, de azért érdemes belegondolni.

2007. 06. 24

Egy kollégám volt a szolnoki repülőparkban. Elhozta a belépőt, amin volt egy honlapcím. Megnéztem, és egy nagyot ámultam. Iszonyatosan tetszett a honlap. Úgy tűnik, hogy nem a park hozta létre, hanem egy rajongó. De nagyon jól sikerült.

            http://www.repulomuzeum.hu/

Ezután kezdtem keresni, a Malévről adatokat. A Wikipediában találtam egy jó kis leírást, ami nagyon meglepett. A balesetekről is ír. Én, mondjuk nem vagyok valami öreg, csak egyről hallottam. Izrael partjainál zuhant a tengerbe, egy Tu-154 es, majdnem 60 utassal. De azt is hallottam, hogy lelőtték. Igazából, nem találtam információt, a pontos történtekről. De nem csak ez a lényeg. Ezen kívül volt még majdnem egy tucat. És nem is akármilyenek. Egy gép leszállás közben kettétört, egy pedig budapesti városnézés közben dugóhúzóba került és a Róna utca-Erzsébet királyné útja kereszteződésbe esett. Mindenki meghalt, plusz még három járókelő is. Azért ez nem semmi. Nézzétek meg, érdekes:

            http://hu.wikipedia.org/wiki/Mal%C3%A9v

Több mint 300 ember halt meg Malév járatokon. Biztos nem sok, a repült órákhoz képest, és a repült utasokhoz képest, de engem azért meglepett.

2007. 06. 22

Ki emlékszik az iskolai tanulmányaiból arra, hogy hogy alakultak ki a nyelvek? Magyarázhatunk Bábellel is. De nem éppen nyerő. Tényleg, hogy is volt ez igazából? ahányféle nyelv, annyiféle irányból indult meg a fejlődés, az emberi tudat? Ez így nem igaz, maradjunk inkább a nyelvcsaládoknál, mert azok azonos nyelvek voltak régen, csak később változott. Szerintem, az hogy több nyelvcsalád van az bizonyítja, hogy egyszerre több helyen indult meg az "emberi tudat". Mert ha egy helyről, (mondjuk Afrika közepéből)  indult ki minden, akkor ők népesítettek be minden földrészt (ez sem igaz, mert akor nem volt ennyi kontinens), egy nyelvcsalád lenne mindenhol. De ebbe most már annyira belebonyolódtam, mert valószínű ennyire bonyolult is a kérdés, hogy a kérdésnek is elvesztettem az értelmét.

Írtam e-mailt az ankarai Török Nagykövetségnek, és teljesen rendes módon 2 napon belül válaszoltak, hogy tudnak róla, de nem ők a kompetensek ebben a kérdésben. Adtak egy másik elérhetőséget, próbálkozzak ott. A reakció idő, a segítőkészség, a válasz elég rendben volt. Kiváncsi leszek a megadott kontaktra, mit fog válaszolni.

2007. 06. 17

Van egy közlekedési helyzet, amire nem tudom a választ. Igazából nem fontos, mert sok haszna nincs, de mégis furcsa. Ha be akarok menni a körforgalomba, akkor melyik irányba kell indexelni. Vagy kell-e egyáltalán indexelni. Mindegyiket meg tudnám magyarázni, ha nagyon akarnám. Balra, azért mert a kocsisorba balrafele akarok bemenni. Jobbra, azért mert a bemenetelkor jobbra kanyarodok (ez igazából a legjobban hangzó, de ezt a bent haladó nem látja). Nem kell, mert értelemszerű az egész, csak arra mehetsz. Ez a harmadik kicsit hülyeségnek tűnik, de a többi is. Akkor mi is a helyzet? Hozzáteszem, a fontos az lenne, ha mindenki kifele indexelne, hogy a forgalmat meggyorsítsa.

Ja, és lehet hogy már kérdeztem, de meg tudná valaki mondani, hogy az útiránymutató táblákat (amelyikek a kijáratot mutatják a körforgalomból), miért pont szemmagasságban, pont a látásmezőben kellett kirakni? Ha be akarsz menni, pont kitakarja a közeledő autókat. Okos kis húzás volt. És azt veszem észre, hogy nem egyedi esete, ez a tendencia. Lassan az összeset így építik.

2007. 06. 15

Törökországról írnék, ha már ezek a friss élményeim.

Törökországban vízum kell a beutazáshoz, amit lehet itthon előre fizetni (9.000 Ft), és lehet a határokon és a repülőtereken is. Itt 30 dollár , vagy 20 euro / fő. Ez sokkal egyszerűbb és olcsóbb, úgyhogy szerintem mindenki így perkál. Az útlevélvizsgálat után egyből lehet fizetni az ablakoknál. Itt volt az a tábla, ami figyelmet érdemel. A táblán kb 50 ország neve szerepelt, és a fizetendő vízum összege. Az ötven országból 48 fizetett 15 eurot. Egy (kanada) 40 eurot, és egy magyarország (20 euro). Mindenki más csak 15-öt. Amerikától-dél-amerikáig, ázsiától-afrikáig, és az összes európai ország 15-öt fizet. Nem vagyok soher, ki tudtam fizetni a különbözetet. de egy valamire felhívta a figyelmemet. A magyar külpolitika is annyit ér mint az összes állami szervezésű dolog. Bocsánat, de lószart se. Miért vagyunk rosszabb helyre sorolva mint románi, vagy mint németország? Szerintem semmi épeszű magyarázat sincs erre, csak az, hogy a politikánk nem működik (külpolitika). Nem illik általánosítani, de szerintem a többi országban gondolom ugyanez a helyzet, a béka segge alá sorolnak minket.

2007. 06. 08

Anyósom a Pólus Centernél lakik, így hát többször megyek arra felé, és így többször futok bele a Pólus parkolójába. (Biztos kiderült már, hogy az építőiparban dolgozom.) és ezért többször veszem a számra a tervező anyukájának a nevét. A legjobb, hogy még az is lehet, hogy alaptalanul, mert semmi köze ahhoz, amit a parkolóban látunk. Három eset lehetséges, vagy nem tudja a tervező, mekkora egy autó, vagy kicsi volt a terület az adott számú parkolóhoz, és valahogy bele kellett férni, vagy a kivitelezőt nem fizették ki és a végén gondolta, jól ki..asz a világgal. Egy biztos, a parkoló méretét maximum kispókra tervezték. Nekünk egy Puntonk van, ami köztudottan kisautó. Azt gondolom magamról, hogy elég jól parkolok. De itt mindig megizzadok, és a kocsiból normálisan kiszállni sose tudok. Elég felelőtlennek tartom, egy olyan országban, ahol az emberek többsége nem tud normálisan parkolni. Egyáltalán ki a ..aszom vette ezt így át, mert erre szabványok vannak, nem lehet csak úgy ad-hoc módon akármit építgetni. Ja és még egy: nem csak a parkoló szélességével van bal, hanem a hozzá vezető úttal, ami túl keskeny, ahhoz, hogy egy kis visszatolatás nélkül ki lehessen kanyarodni (igaz ez csak a kisebbik részén van így).

A másik, szerencsére ide egy évben csak egyszer megyek a horgászkiállításra, a HIT csarnok. Egyszerűen, amikor tervezték, nem gondolták, hogy az embereknek ide valahogy el kell jutniuk? Ez pedig a legtöbbször kocsival történik. Én még egyszer sem tudtam beállni a parkolóba, akkorát építettek, hogy a látogatók az utcán parkolnak, a fák között a fűre parkolva, a közlekedést, az ott élőket zavarva. 100 százalék, hogy ez van itt minden héten. És ez nem ám a 70-es években épült, amikor is 2 vagy 5 lakásonként kellett kialakítani egy parkolóhelyet (ezért nincs a lakótelepeken soha elég hely, nem volt akkoriban még ennyi autó), hanem körülbelül 4 éve.

ja es ezt most torokorszagbol irom, ekezet es zy felcsesevel. ez az igazi kibaszas nem a ciankali.

ha megerkeztem jelentkezem, mert sok erdkeset tapasztaltam, 5 nap mulva jovok, addig olvassatok.

udv

2007. 06. 04

Van egy termék a boltokban, amit egyszerűen nem értek. Ez pedig a Calgon. Iszonyatos mennyiségű reklámot nyomat a Tv-ben. De egyszerűen nem értem ki vesz ilyet. Egyszer kiszámoltam, hogy mennyibe is kerül ez a cucc. 2.000 Ft egy kiló. Ami azt jelenti, hogy ha rendszeresen minden mosásnál alkalmazzuk, akkor kb 10 év alatt kifizetjük, pontosan a mosógép árát. Vagyis semmi értelme az egésznek. Tegye mindenki félre az erre költött pénzét, és már meg is lesz az új mosógép. A másik dolog, amit ezzel kapcsolatosan nem értek, az az, hogy a mosóporgyártók, miért nem tesznek a mosóporukba hasonló adalékot. Az egyik legjobb reklámhadjárat lenne. Egy kicsivel tudnák drágábban adni a terméküket és biztos, hogy sokan nem sajnálnák rá azt a plusz pénzt. Gondolom, az anyag le van védetve, de nem hiszem, hogy az összetevői is. Kicsit átvariálják, és kész a tuti üzlet.

Most megint adtam egy jó ötletet a megvalósítóknak. Ezt azért mondom, mert tavaly találtam egy német honlapot, amit magánszemélyek szerkesztenek (www.holidaycheck.de). Ide töltik fel minden olyan nyaralóhely tapasztalatát, amit szívesen megosztanak a többiekkel. Azért jó ez, mert nem csak a katalógus száraz kispécizett adatait tudják meg, hanem a valóságot. Igaz, ehhez kell a német mentalitás is, hogy önzetlenül, a későbbi profitálás reményében vegyék a fáradtságot a tapasztalatok leírására. Mindent meg lehet tudni itt egy adott szállodáról. Mire kell figyelni, melyik szobák a hangosak, vigyünk-e magunkkal szúnyogirtót, valóban homokos-e a part, hova menjünk bevásárolni, mi mennyibe kerül, melyik programra érdemes befizetni. Szóval mindent. És a világ minden tájáról. Képeket is lehet csatolni (ez is jó, mert a katalógusba mindig csak a legjobb képek vannak, a legjobb szobákról, a legjobb partszakaszokról) .Van benne egy csomó magyar szálloda is. Tavaly ezt nézegetve gondoltam, milyen fasza lenne, ha lenne egy ilyen magyar oldal is. Nem csak az érti aki tud németül. Még pénzt is lehetne csinálni belőle, mert ha jól felfut, az utazási irodák hirdetnének szívesen rajta. Vagy ismerve a magyarokat, lehet csak le kéne fordítani ezt az oldalt. De ez az igények miatt nem biztos, hogy jó lehet, mert ami a németnek közepes, az a magyarnak kiváló, legalább is ez a tapasztalatom az ízlésükkel kapcsolatban. Meg az is baj, hogy elképesztő sok értékelés van feltöltve, és nincs az a pénz, amiért ezt le lehetne fordítani.

Vegyes érzésekkel tapasztaltam, hogy ez az ötlet másban is megszületett, mert Ongo néven elindították ezt a lapot. Mégpedig a könnyebbik megoldással (magyarok töltsék fel adatokkal) kezdték. Egy hónapja mehet, de nem az igazi eddig az eredmény, Talán 100-at tölthettek fel, de azért ha már „lecsaptak” az ötletemre kíváncsian-örömmel várom a sikerét. Könnyítsük meg egymás nyaralását.

És utószóként kérem, ne pártoljon el tőlem senki, mert nem fogok most egy ideig jelentkezni. Prózai oka van: a nászutamat töltöm. 10 nap és újra írok

2007. 05. 30

Még a gimnáziumba futottam bele a következő párbeszédbe. Úgy jutott eszembe, hogy a kollégám is tudott, egy ilyet mondani. A lényege az, a párbeszédnek, hogy ha az egyik fél felteszi ezt a kérdést, nincsen rá jó válasz. Az első ilyen kérdés: A tanár észreveszi, hogy beszélget valaki az óráján, és megkérdezi a delkivenst: fiam, nem zavar, hogy beszélek? Erre mit lehet válaszolni? De zavar. Hát ez nem a legjobb válasz. Vagy azt is lehet mondani, hogy nem zavar. Hát mind a két válaszra, borítékolható az intő. Remélem érthetően írtam le. És majd elfelejtettem a másikat. Ez egy kicsit vulgárisabb, de a végeredmény ugyanaz. A kérdés pedig: te le se szarsz engem? Dehogynem, és nem a két lehetséges válasz. Lehet választani, kinek melyik a jobb.

2007. 05.29

Reggelente Budáról megyek át Pestre dolgozni, a Petőfi hídon. Körülbelül három hónapja a Petőfi híd budai hídfőjénél, a villamos megállónál csináltak egy lámpás gyalogos átkelőhelyet. Itt a villamosmegállóból szaladgáltak itt mindig keresztül kasul az emberek, vagyis inkább az egyetemisták. Igaz itt az autók nem 50 –el mentek, mert lehetett elég jól haladni. A villamosmegállót úgy építették, hogy aluljárón lehetett megközelíteni. Ezért is nem volt eddig itt zebra. Aztán egyik nap észrevettem egy koszorút a megálló demszky oszlopaira kötve. Gondoltam is itt valakit elcsaptak. Három sávon és egy buszmegállón nem egyszerű átfutni, hogy elérje az ember a villamost. Rá két héttel, látom, serénykednek a sárgaruhások, és zebrát festenek. Mindezt reggel nyolckor úgy, hogy az egyik sávot lezárják. Kb. a budaörsi Tescoig ért a sor. Elég cinikus mondat, de biztos valami fejes ismerősé üthették el. Szóval mióta ezeket a lámpákat felszerelték faszán bedugult mindkét irányba a híd. Főleg a Budára vezető oldalon lassul le. Mindezt egy olyan ember miatt, aki, a tilosban átszaladva az életét vesztette.

Ebben a dugóban szoktam figyelni azt a kollégiumot, amit most újítottak fel. Ez a kolesz arról volt nevezetes, hogy déli fekvésű, és mindenféle árnyékolás nélkül építették meg. Gondolom, nyáron kibírhatatlan lehet egy ilyen épület. A diákok, azért leleményesek voltak, az ablakokat kitapétázták alufóliával. Az épület úgy nézett ki, mintha becsomagolták volna. Kész tragédia volt. Aztán jött a felújítás, gondoltam ilyen hibát nem fognak még egyszer elkövetni, vagy lesz benne klíma, vagy hőtükrös üvegeket csinálnak, vagy lesz valamiféle árnyékoló. Tudjátok mit csináltak? Egy sötétkék függönyt szereltek fel a probléma orvoslására. Ezzel szerintem sokkal rosszabbat csináltak volna, mintha nem készítenek semmit. Az első meleg napon csináltam ezt a fényképet.

A szobák egyharmadán már megint ki volt tapétázva az ablak. Komolyan gondolom, a Megrendelőt, a tervezővel, és a kivitelezővel együtt vonnám felelőségre, és visszavonatnám az engedélyüket.

Tudnék még pár ilyet felsorolni, de azt a következő jelentkezésemkor tárgyalom ki.

2007. 05. 23

Ma világot megváltó kérdéssel kezdem a mondandómat. A Budafoki út felújítása előtti időszakban született a kérdés a kocsiban. Aztán továbbgyűrűzött a munkahelyemre, majd megszondáztattam a haverjaimat, de nem tudta senki a választ. Vagyis inkább mindenki máshogy tudta. Melyik a homorú és melyik a domború, a hepe és a hupa közül? Grécsi tanárúr biztos tudná, de ez annyira hülye kérdés, hogy inkább itt teszem fel.

A következő kérdés már kicsit komolyabb. A bankszakmához kapcsolódik. Miért nincs a neten egy olyan honlap, ahova te beírod szépen a törlesztőrészleteidet, a futamidőt, meg az egyéb költségeidet, az pedig szépen megmondaná, hogy mennyi a THM- ed. Egyszerűen nincs ilyen, a bankosokat is kérdeztem, de őrzik ám nagyon a számítás menetét. Szupertitkos. De tudja valaki, hogy miért?

2007.05.20

Minap volt egy cikk az egyik újságban, a korábbi törökbálinti fegyverraktár-robbanásról, több érdekes dolgot olvastam benne. Elkezdődtek a perek a Kft ügyvezetői ellen, akik összeesküvést gyanítanak. Na mindegy ez is érdekes, de nekem egy jobb keltette fel a figyelmemet. Tudtátok, hogy a robbanáskor betört környező házak ablakai, nem befelé törnek, hanem kifelé? Nem a robbanáshullám miatt törnek be (befelé) általában, hanem a robbanás okozta vákuum szívja ki őket és ezért kifelé törnek az üvegek. Jó mi?

Talán egy jobb kérdés jön. Mi hajtja az űrhajókat az űrben? Égésből származó meghajtás (sugárhajtás, hülyén hangzik, de robbanómotor) nem lehet, hacsaknem az égéshez szükséges oxigént is magukkal viszik. Atommal sem mehet, legalábbis szerintem nem (ez megint egy másik kérdés lesz majd, hogy miért nem találták fel eddig az atommeghajtású közlekedési eszközöket, az atom-tengeralattjárót kivéve). Elektromos áramot sem tudnak fent annyit termelni-tárolni. De akkor mivel mennek? Visznek magukkal egy csomó sűrített oxigént?

2007.05.16

 Mostanság Csányi Vilmostól olvasok egy könyvet. A kollégám beszélt rá, hogy olvassam el, mert sok elgondolkodtató dolgot írt az ember. Már a könyv eleje megtetszett, úgyhogy jó szívvel ajánlom mindenkinek. Ezek az írások fogalmazták meg bennem az alábbi felvetést. Milyen lenne a föld, ha nem az ember népesítené be, hanem mondjuk a termeszek. Mindenhol, termeszvárak lennének városok, kitaposott hangyaösvények az utak helyén. Ugyanúgy mint az ember túlszaporodna, és ellepné az egész Földet. Milyen lenne ha a hangyák üldöznék az embert és ők írtanának minket, ők csinálnának nekünk kis természetvédelmi területeket, rezervátumokat. Nem nagyon örülnénk neki. Elég gyorsan lepusztítanának mindent. Felennék a növényeket, és állatokat, elpusztítanának mindent. De vegyünk más lehetőséget. Ne a hangyák, hanem legyenek a madarak, vagy a kutyák. Ott lenének minden földrészen, és a csoportosságukkal legyőznének minden náluk nagyobb élőlényt. Az embereknek a föld alatt kellene élni, meghúzódva odúkban, barlangokban mint az egerek. Nem tudnánk az „autópályáiktól” eljutni egyik helyről a másikra (mert ügye azt biztos tudjátok, hogy egy autópályaépítés, az ott élő állatokat elvágja egymástól. Olyan ez nekik, mint a berlini fal volt. Ha éppen valaki átment a felépítésének éjszaka a másik oldalra, az ott is maradt. Többet azok nem találkoztak.) Nem nagyon örülnénk neki. Hát valószínű ők se örülnek nekünk. Mert mi túlszaporodtunk. Elleptük a Földet. A wikipédiát elvetemült unatkozásomban szoktam olvasgatni. Van egy olyan gomb, amit ha megnyomsz, akkor véletlenszerűen behoz egy lapot. Ekkor találtam egy olyan mutatóra (a nevére már nem emlékszem), ami azt mutatta meg, hogy agy ország fejlettsége, életszínvonala, lakosa és még egy pár mutatója alapján megmondta, hogy mekkora földterület kellene a megélhetéséhez. Azt mondja, hogy Magyarország a maga 10 milliónyi lakosával az adott színvonalán kb. másfélszer nagyobb területből tudná fenntartani magát mint a mostani. De ha tovább fejlődünk a területnek is nőnie kell (zárójelesen írom, hogy erre nyílván sokkal korábban rájöttek. A gyarmatosításkor, meg az I. világháború előtt). Luxenburgnak például 25-ször kéne nagyobbnak lennie. Visszatérve az előző fejtegetéshez, ha ezt az összes szárazföldre (nyílván a lakhatóakra gondolok) vetítenénk és az összes 6 milliárd emberre, akkor kijönne, hogy kevés a szárazföld. Mert nem tudjuk az adott földből a megélhetést kiaknázni, mert a lehetőségket fogyasztjuk. Az olaj fogy, a széndioxid nő, az esőerdők fogynak, az oxigén csökken. Felborult az egyensúly.

Erre vannak az állatvilágból is példák. Igaz sokkal kisebb léptékben és sokkal kisebb ideig. Itt van például a sáskajárás. A sáskák ilyenkor elképesztő módon elszaporodnak, addig amíg felesznek maguk előtt mindent, addig amíg elfogy a kaja és éhen halnak. Ezt fogjuk szerintem mi emberek a Földdel is csinálni, aztán jöhet a Star Wars-os világegyetem népesítés, újabb lehetőségek kiaknázása.

Az a baj, hogy a sáskák ellen van orvosság, míg az ember ellen nincs. A természet csak ritkán, és kezelhetően alkot sáskajárásokat. Mi történik, ha kezdenek elszaporodni a sáskák? A madárpopuláció ezt észreveszi, kap az alkalmon, több kaja, több utód, szépen ledézsmálják, őket, de ekkor a madarak lettek többen, nyílván ekkor a kigyók, akik a tojásokat eszik, meg a ragadozó madarak lesznek egy kicsit többen, amíg ismét ki nem egyensúlyozódik a helyzet. A természet „meggyógyítja” magát. Az ember ellen hogy fog gyógyítani? Egy két földrengéssel, vírusokkal próbálkozik, de nem sikeresen, mert kezdünk „ okosabbak” lenni nála. Tudjuk a betegségekre a gyógyszert.

Hülyén hangzik, de egy új ebola kellene, hogy az ükunokáinknak is maradjon élettér.

2007. 05. 14

Sajnos egy kis szünetet kell kérnem olvasóimtól, mert letérdelt az othoni számítógépem. Remélhetőleg nem pártoltok el tőlem. Várhatóan egy héten belül megoldódik a helyzet.

2007.05.06

Nem tudom, már, hogy hol olvastam, a következő kérdést, de elgondolkodtató: amikor az autó megy, a kerekeiben forog a levegő vagy helyben áll?

Voltam az idei construmán, és az alábbi felfedezést tettem. Volt egy kiállító, ami nagyon meglepett. A Lengyel Nagykövetség volt a kiállító, és azt hiszem műanyag ablakokkal kereskedtek. Teljesen jó ötletnek tartom. Gondolom a követségen kialakítottak egy irodát, ahol állami keretek között árulták a náluk gyártott cuccokat. Ez lehet, hogy már régebben is írtam, de van egy ötletem, ami jól, hangzik, de gondolom kivitelezhetetlen lenne. Miért nem épít az ország hipermarketeket? Ugyanúgy működhetne, mint mondjuk a Tesco. Nekik is megéri 50 –et felhúzni és üzemeltetni, biztos jó nagy profitot hoz. A beszerzési árak is lehet olcsóbbak lennének, mert úgyis az állam garantálja a legtöbb termék felvásárlását, nem? A területeket sem kellene megvenni. És még munkateremtő képessége is lenne. Az árakat a piac határozza meg. A legnagyobb baj, amit szintén írtam már, nem tudtok normálisan működő állami szervet, mondani. Mindenhol a mutyi, a kenőpénzek, a lopások, a fél háromig való dolgozás, és legfőképpen a veszteségtermelések a jellemzőek. Vitatkozok magammal. Felvenném a tesco Magyarországi vezérét, aki átültetné, a rendszert erre az áruházláncra. Talán akkor működőképes lenne a történet.

És a Construmára visszatérve. Egy dolgot el kell mondani. Nem találtam magyar tulajdonú építőanyag-gyártót az egész rendezvényen. Nem tudom, hogy ez csak az építőiparra jellemző, de ez egészen elképesztő. Se tégla, se ajtó, se burkolat, semmi.

2007. 05. 01

Amikor valamelyik rakparton megyek a dugóban, akkor szoktam a következő kérdésen elgondolkodni. Milyen gazdasági állapotban volt az ország az ezredfordulón, amikor az alábbi dolgokat építették:

            Parlament 1885-1904

            Földalatti. 1894- 1896

            Hősök tere 1894

            Szépművészeti Múzeum

            Műcsarnok

            Halászbástya 1895-1902

            Opera. 1875-1884

De nincs értelme sorolni, mert az ország még fennmaradt értékei, ebben az időben készültek. A nagykörút, a kiskörút legtöbb épülete, a Dunapart, az Erzsébet és a Szabadság-híd. A rakpartok, komplett kiépítése, gátakkal, utakkal, a rengeteg mészkővel, a keleti pályaudvar. És nem ám a mai techikákkal építették őket, kézzel, eg faékkel, na jó csigás emelőkkel. Abban az időben azt hiszem, jó lehetett építésznek, vagy az építőiparban dolgozni.

Ez a milleniumi ünnepségekre való építkezésáradat kb 15 évig tartott. Az okokat a történelemben lehet keresni. A 48-as szabadságharc kárait a kiegyezésig heverte ki nagyjából az ország. Ezután a monarchia együttes erővel elképesztő fejlődésen ment át. Én ezt a vezetés és törvényhozás egy kézben tartásával magyarázom. Szerintem úgy kellett az a „Ferenc József- i császárságos diktatúra”, és értelmes vezetés Magyarországnak mint egy falat kenyér. Akkor nem felzárkózni akartunk, hanem irányt mutattunk. Lásd a földalattit. Ezek a nagy munkák többsége külföldi tervezők, mesterek munkái. Igaz voltak köztük kiváló magyarok is, de ne feledkezzünk meg a fent említett földalattiról, a Siemens tervezte. Korábbi, nem pont ideillő példák de nézzünk még párat: Adam Clark, a Lánchíd és az alagút, Eiffel tervezőiroda a Nyugati pályaudvart. Egyszerűen, nem tudok az elmúlt 17 évből egy nagysikerű külföldi tervezői munkáról. Ehhez persze az kell, hogy külföldi állampolgár nem írhat Magyarországon alá engedélyezési tervet. Miért nem ír ki az ország versenyképes, külföldiek által is pályázható tervpályázatot, nagyobb beruházásra? A jó válasz az, hogy nincs ilyen beruházás, meg a kamu szöveg, hogy védeni kell a magyar építészek piacát(érdekes Amerikában, Nyugat- Európában nem kell, talán mert tőlük  lehetne fejlődni). A milleniumi 15 év alatt felépült a város, olyan épületekkel, amik 100 év távlatából is vállalható, sőt csodálatra méltó. Addig a rendszerváltás után eltelt 17 év és nem tudok mondani 3 olyan beruházást ami komolyabb stílű. Pedig ebben a 17 évben szinte megduplázódott a város autóinak száma.

Visszatérve a milleniumi gazdagságra. A kolléganőm szerint azért volt annyi pénz, mert nem volt nyugdíj, társadalombiztosítás, és semmilyen állam nyújtotta juttatás. Ez valószínű igaz, de szerintem nem is volt 50 % adó. Az igazság szerintem az, hogy ezek a beruházások többsége magánberuházás volt. A nemesi családok, a munkások hátán meggazdagodhattak és ezt a vagyon fejlesztésbe fektették.

Azt gondolom, hogy egy parlamentszintű beruházásra kb. 5 ciklusnak kellene ma eltelnie, hogy valami hasonló legyen belőle, a pénzt valahogy előállítsák, és akkor nem beszéltünk a fent említett számtalan többi építményről.

2007. 04. 29

Talán a legyen ön is milliomosban mondta a Vágó a következő kérdést. Nem is kérdés, inkább állítás. De megcáfolásra alkalmas, ha nem igaz. Azt mondta, hogy elemi állapotában csak a nemesfémek találhatóak a természetben. Az összes többi, valamilyen oxidként, vegyületként. Ezekkel valamit kell csinálni, ahhoz, hogy megkapjuk. Jó mi? Lehet benne valami, mert nem lehet csak úgy magnéziumot találni az erdőben. Viszont aranyat akár igen. Szóval nem tudom, de utánanézek.

Általános iskolában tanultam a következőt. Senki nem tudta akkor a választ, de ha ma megkérdezem bárkitől közel 30-as fejjel, akkor ma sem tudja senki. Testbeszédről tanultunk. Mit, hogy kell elmutogatni. A tanító néni azt kérdezte, hogy hogy mutatom azt ,hogy kérem? Hát emlékszem, mi mindent mutogattunk, de senki nem tudta a jó válasz. Írjátok le, ti hogy mutogatnátok el. Ha nem megy és valakit tényleg érdekel, szóljatok, megírom.

2007. 04. 26

Mivel, nem tudom válaszra bírni az olvasókat, megpróbálkozok mai téma kommentálásával. Az APEH vagyonosodási vizsgálatáról szólt ma minden híradás. Nem tartom hülyeségnek, de nagyon hiányoltam a hírekből, egy mondatot. A politikusokat, és a volt politikusokat mikor kezdik megvizsgálni? Mert tényleg a festőt, aki nem jelenti be teljesre a dolgozóit, és a munkáinak felét feketén csinálja, most jól elkapják, de azokat akik, a csoda törvényeinket hozzák, hozták (5 évig kell még a mai napig is az autópálya-matrica igazolószelvényt megtartani), mikor fogják megvizsgálni? Vagy azokat a polgármestereket, akik a sógorkomának a telkét hirtelen belterületbe vonja és még a közműveit is kiépíti, mikor látjuk a híradóban?

a kérdés csak elméleti. mert a válasz végtelenül egyszerű: soha

2007. 04. 25

Előszó: vészesen közeledik az esküvőm, be vagyok már szarva rendesen. Szorul a hurok.

Én egy magyar tulajdonú, közepesnek mondható építőipari cégnél dolgozom, aki ad a dolgozói egészségére. Ez a véleményem szerint az étkezéssel kezdődik. Ezért kapunk, a jogszabályoknak (adózás) megfelelően, 10.000 forint melegétkeztetési utalványt. A kérdések nagy része a munkahelyemen talál meg. Ez is ide tartozik. A kérdés: ha én nyitok egy éttermet, és elfogadom az étkezési utalványokat, akkor amikor én be akarom váltani ezeket készpénzre, mennyit kapok érte? Egyáltalán, ki ad nekem ezért pénzt? Nyílván a jegy kibocsátója, hiszen ő pénzért adta ezeket a jegyeket. A kollégáim szerint az állam keze is benne van ezekben az ügyletekben, én kételkedtem. És szerintük, a cég a névértékén váltja be az utalványokat. Ebben sem hittem. Meddő vita alakult ki, oda-vissza érvekkel. A kiadó cégnek élnie kell valamiből. Nem adhat neki az állam pénzt ezért, csak mert ez adómentes juttatás. Vagy adhat? Én nem hiszem. Ez szín tiszta üzlet. Ezek nem állami cégek, sőt, óriás európai, megkockáztatom világvállalatok. Vagy a kamatokból élnének? Végülis majdnem minden jegy ára egy jó hónapig kamatozhat, ha ügyesek. Ez közel lehet a megoldáshoz. De még nem eléggé, mert kiderítettem. Felhívtam egy ilyen céget és rákérdeztem, mert nem tudtam a kollégákat meggyőzni. Konkrétumok kellettek. A megoldás: ha én beviszek 20.000 forintnyi jegyet, annak kb. a 95 %-át adja oda a cég. De ez nyilván szerződés, az pedig volumenfüggő. A Tesco biztos jobbat tud vele kötni, mint a sarki kifőzde. A másik trükk pedig az, hogy nem éri meg elaprózni a dolgokat és naponta szaladgálni, mert minden egyes váltásnak költsége van. Azt hiszem 1.000 forint. A 95 % csak ezután jön. Ezért gondolom a pénzük, még többet tud így kamatozni. És miért éri meg ez a kereskedőnek? Hát megmondom, a volumen miatt. Nem engedheti meg ma már szinte senki, hogy ne váltsa be a jegyeket, mert a volument növeli. Nézzük a hidegkaját a tecsóban. Ha valaki fizetett, már ilyennel, az tudja, hogyha van 7.000 forintnyi jegyed havonta és bemész a közértbe akkor ott nem 7.001 forintot fogsz fizetni, mert ügye vissza nem adnak belőle, hanem 15 ezret. Így azért már jobban hangzik, nem? A kisebb kajáldákban szerintem ugyanez a helyzet. Annyi különbséggel, hogy szerintem ezekben az esetekben az 5 %-os árcsökkentés nem annyira gyilkos, mint a közértekben kialakult árversenyben.

2007. 04. 22

Minden fórumon, a szakmámból is adódóan, sokat foglalkozom a hőszigetelésekkel, az energiatakarékossággal. Általános iskola harmadik osztályában megtanultuk, hogy télen a legjobb a réteges öltözködés, hiszen a legjobb hőszigetelő a levegő. Nem mondom, hogy azóta foglalkoztat ez a kérdés, de már régóta gyötör. Tehát, a hő úgy terjed, hogy a részecskék érintkezéskor a hőből adódó rezgéseket egymásnak átadják. A szilárd anyagok jó hővezetők, éppen a részecskék közelségéből adódóan. A folyadékok ugyanebbe a kategóriába esnek. A gázok már jobbnak tűnnek, mert a részecskék ritkábban találkoznak. De mi van a vákuummal? A hőszigetelő üvegben levegő van, a jobbakban argon gáz. Miért nem lehetne vákuumot csinálni benne? A gyártótól egyszer ezt megkérdeztem. Ő azt mondta, hogy a vákuum egy egy négyzetméteres üveget összeszippantana simán. És ez csak tévhit. Nem akadékoskodtam vele, de ha középen mondjuk egy üveg kereszttel megmerevítenék, akkor már biztosan nem húzná össze. De egy kardinális dologra nincs egyértelmű válaszom. Tényleg a vákuum lenne a legjobb hőszigetelő? Mert ha igen, akkor megtaláltam a jövő építkezési módját. Nem csak az üvegek lehetnének „vákuumból, hanem akár a falak is. 20 cm vastag fal, edzett üvegből, "közte vákuum", jól kimerevítve, a külső üvegbelső oldalán betörésálló fólia, és sötétítés, a hőtartást pedig a lakás közepén lévő két köbméteres gránittömb adná. Lehet megint szabadalmaztatnom kellene valamit?

Mondjátok meg, hol bukik a rendszer?