2007. 05. 01

Amikor valamelyik rakparton megyek a dugóban, akkor szoktam a következő kérdésen elgondolkodni. Milyen gazdasági állapotban volt az ország az ezredfordulón, amikor az alábbi dolgokat építették:

            Parlament 1885-1904

            Földalatti. 1894- 1896

            Hősök tere 1894

            Szépművészeti Múzeum

            Műcsarnok

            Halászbástya 1895-1902

            Opera. 1875-1884

De nincs értelme sorolni, mert az ország még fennmaradt értékei, ebben az időben készültek. A nagykörút, a kiskörút legtöbb épülete, a Dunapart, az Erzsébet és a Szabadság-híd. A rakpartok, komplett kiépítése, gátakkal, utakkal, a rengeteg mészkővel, a keleti pályaudvar. És nem ám a mai techikákkal építették őket, kézzel, eg faékkel, na jó csigás emelőkkel. Abban az időben azt hiszem, jó lehetett építésznek, vagy az építőiparban dolgozni.

Ez a milleniumi ünnepségekre való építkezésáradat kb 15 évig tartott. Az okokat a történelemben lehet keresni. A 48-as szabadságharc kárait a kiegyezésig heverte ki nagyjából az ország. Ezután a monarchia együttes erővel elképesztő fejlődésen ment át. Én ezt a vezetés és törvényhozás egy kézben tartásával magyarázom. Szerintem úgy kellett az a „Ferenc József- i császárságos diktatúra”, és értelmes vezetés Magyarországnak mint egy falat kenyér. Akkor nem felzárkózni akartunk, hanem irányt mutattunk. Lásd a földalattit. Ezek a nagy munkák többsége külföldi tervezők, mesterek munkái. Igaz voltak köztük kiváló magyarok is, de ne feledkezzünk meg a fent említett földalattiról, a Siemens tervezte. Korábbi, nem pont ideillő példák de nézzünk még párat: Adam Clark, a Lánchíd és az alagút, Eiffel tervezőiroda a Nyugati pályaudvart. Egyszerűen, nem tudok az elmúlt 17 évből egy nagysikerű külföldi tervezői munkáról. Ehhez persze az kell, hogy külföldi állampolgár nem írhat Magyarországon alá engedélyezési tervet. Miért nem ír ki az ország versenyképes, külföldiek által is pályázható tervpályázatot, nagyobb beruházásra? A jó válasz az, hogy nincs ilyen beruházás, meg a kamu szöveg, hogy védeni kell a magyar építészek piacát(érdekes Amerikában, Nyugat- Európában nem kell, talán mert tőlük  lehetne fejlődni). A milleniumi 15 év alatt felépült a város, olyan épületekkel, amik 100 év távlatából is vállalható, sőt csodálatra méltó. Addig a rendszerváltás után eltelt 17 év és nem tudok mondani 3 olyan beruházást ami komolyabb stílű. Pedig ebben a 17 évben szinte megduplázódott a város autóinak száma.

Visszatérve a milleniumi gazdagságra. A kolléganőm szerint azért volt annyi pénz, mert nem volt nyugdíj, társadalombiztosítás, és semmilyen állam nyújtotta juttatás. Ez valószínű igaz, de szerintem nem is volt 50 % adó. Az igazság szerintem az, hogy ezek a beruházások többsége magánberuházás volt. A nemesi családok, a munkások hátán meggazdagodhattak és ezt a vagyon fejlesztésbe fektették.

Azt gondolom, hogy egy parlamentszintű beruházásra kb. 5 ciklusnak kellene ma eltelnie, hogy valami hasonló legyen belőle, a pénzt valahogy előállítsák, és akkor nem beszéltünk a fent említett számtalan többi építményről.